Reggel van, nem rég keltem. Esik az eső és ezt utálom. Rossz kedvem van. Talán az idő, meg persze Ő. Nem akarom,hogy minden bejegyzésem róla szóljon. De az egész életem RÓLA szól. Hogy lehet valakinek így elrabolni a szívét? mint ahogy Ő elrabolta az enyémet. Megláttam és ennyi. Már nem félek a jövömtől. Csak attól, hogy Ő nem lesz az enyém. De nem ez nem lehet így. Ugye nem ez lesz? Nem bírom nélküle már sokáig.
" Ezeken gondolkodni nem szánalom,
ezeket így érzem vállalom.
Mert mikor szükség van valakire, olyankor sosincs ott
Mikor elmondanám valakinek nem mondhatom
Ilyenkor írom ezeket a sorokat, melyek beszélnek helyettem.
Ilyenkor folyik a tinta, mint a vérem az erekben.
Ilyenkor egy kicsit szar, de tudom ezt dobta a gép.
Ilyenkor elmennék veletek angyalok
Ilyenkor elmennék én.
( Hősök- Angyal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése